A társasház közgyűlése a társasházi alapító okirat szerinti rendben hoz határozatokat. A társasházi törvény szerint a közgyűlésen hozott határozatokat a következő indokokkal lehet megtámadni. Ha a határozat jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti és működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek a sérelmével jár, a határozat megtámadható. A megtámadásra a tulajdonostárs jogosult (tehát például bérlő vagy más jogcímen használó, haszonélvező nem), a határozat meghozatalától számított 60 napon belül.
A fentiekkel kapcsolatban több részletet is a bírósági joggyakorlat dolgozott ki vagy erősített meg. A hatvan napos határidő elévülési jellegű, a mulasztás igazolásának jogával élhet a jogosult, ezt nem árt a közös képviselőnek észben tartani (ez gyakorlatilag csak annyit jelent, hogy a keresetlevelet nem utasítják el a bíróságok idézés kibocsátása nélkül arra hivatkozva, hogy az elkésett – ezt egyébként a Kúria 1035/2004. számú polgári elvi határozatában rögzítette). A kisebbség jogos érdekeinek sérelme igen képlékeny fogalom, a törvény nem is határozza azt meg.
A jegyző látja el a társasházak törvényességi felügyeletét. Tehát abban az esetben, ha a társasház közgyűlése a jogszabályokkal, az alapító okirattal, a szervezeti és működési szabályzattal ellentétes határozatot hoz, illetve a társasház működése a határozataival ellentétes, a jegyző törvényességi felügyeletet gyakorol a társasházi törvény szerint és felhívja a társasházat a működés törvényességének helyreállítására. Amennyiben ezt a társasház elmulasztja, a jegyző bírósághoz fordulhat.
A jegyző figyelmét ugyanakkor a fenti 60 napos határidőn túl is felhívhatja és nem kizárólag a tulajdonos, hanem bárki.
