Közlekedési szabálysértés, közigazgatási eljárás, objektív felelősség, hogy is van ez?

A napokban több helyen is olvasható volt, hogy Németországban egy autóst jelentősen megbüntettek, mert a gyorshajtásról készített felvételen a volán mögött a sofőr középső ujjának jelzésével egyértelműsítette, hogy mi a véleménye a róla felvételt készítő kameráról. Azon túl, hogy meglepőnek tűnik az eset, hiszen Németországban a véleménynyilvánítás éppúgy alapjog, mint hazánkban, és ilyen jogcímen nem …

Continue reading “Közlekedési szabálysértés, közigazgatási eljárás, objektív felelősség, hogy is van ez?”

Közterület-használat és elbirtoklás

A közterület-használat és az elbirtoklás esete, avagy mi történik akkor, ha a közterület tulajdonosa, pl. valamely állami szerv vagy önkormányzat egyszercsak közterület-használati díjat követel egy olyan terület használatáért, amit a vállalkozás sajátjaként használ (évek óta). A fenti eset gyakran fordul elő és bármelyik fél hanyagsága (vagy akár rosszhiszeműsége) miatt is kialakulhat. Azt hinnénk, hogy a …

Continue reading “Közterület-használat és elbirtoklás”

GDPR: a bírságok átalakulása

Azok számára, akik először hallanak a GDPR-ről talán a legfélelmetesebb téma a BÍRSÁGOLÁS   A jelenleg hatályos Info. törvény is rendelkezik a bírság kiszabásának lehetőségéről, amely százezertől húszmillió forintig terjedhet. (Ez emelkedett a közelmúltban, 2015 októbere előtt a maximálisan kiszabható bírság összege tízmillió forint volt.) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (a továbbiakban: NAIH) gyakorlata …

Continue reading “GDPR: a bírságok átalakulása”

GDPR: a kártérítés szabályozása

A hatályos Info. törvény szerint az adatkezelő két esetben köteles megtéríteni az érintettnek okozott kárt: az adatok jogellenes kezelése és az adatbiztonsági követelmények megsértése esetén A kár megfizetéséért minden helyzetben az adatkezelő a felelős, akkor is, ha a kárt az adatfeldolgozó okozza. Az okozott kár megtérítése alól akkor van lehetőség a mentesülésre, ha az adatkezelő …

Continue reading “GDPR: a kártérítés szabályozása”

GDPR alapfogalmak: ki az adatkezelő, mi az adat?

A GDPR alapfogalmai szinte megegyeznek a hatályos Info. törvény alapfogalmaival. Érdemes megismerkednünk az adatvédelem alapvető fogalmaival, hogy válaszoljunk arra a kérdésre, adatkezelő vagyok egyáltalán? És ha igen, milyen adatokat kezelek, mi minősül egyáltalán adatnak? Az adat bármilyen információ lehet: fénykép, videó- vagy hangfelvétel, személyi azonosító adatok, lakcím, aláíráskép, stb. Csak az az információ minősül adatnak …

Continue reading “GDPR alapfogalmak: ki az adatkezelő, mi az adat?”

GDPR: Nagy (és nehezen teljesíthető) változások vagy nincs ok az aggodalomra?

Több vállalatvezetővel beszélgettünk az utóbbi hetekben, akik egymástól függetlenül meglehetősen feszülten várják az új GPDR szabályait, és annak hatályba lépését. Mások viszont legyintettek és úgy fogalmaztak, hogy semmi ok az aggodalomra, mivel a magyar Info. törvény eddig is a legszigorúbbak közé tartozott (és tartozik) Európában: aki eddig megfelelt a szabályoknak, annak nem okoz majd nehézséget …

Continue reading “GDPR: Nagy (és nehezen teljesíthető) változások vagy nincs ok az aggodalomra?”

Van egy lakásunk, szeretnénk egy nagyobbra cserélni, most akkor hogy van az illetékkel, meg az adókkal?

Ez a példa különösen aktuális (és gyakori) a lakásépítések új beindulása, a hitelezési piac felfutása és a CSOK megjelenése mellett. A CSOK illetékekre, illetve adókra gyakorolt hatásáról ez a bejegyzés ugyanakkor nem szól. Illetékek Ha valaki vásárol egy lakást, de a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja a meglévő lakástulajdonát, és a …

Continue reading “Van egy lakásunk, szeretnénk egy nagyobbra cserélni, most akkor hogy van az illetékkel, meg az adókkal?”

A határozatok megtámadása a társasházi törvény szerint

A társasház közgyűlése a társasházi alapító okirat szerinti rendben hoz határozatokat. A társasházi törvény szerint a közgyűlésen hozott határozatokat a következő indokokkal lehet megtámadni. Ha a határozat jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti és működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek a sérelmével jár, a határozat megtámadható. A megtámadásra a tulajdonostárs jogosult (tehát …

Continue reading “A határozatok megtámadása a társasházi törvény szerint”

Közkeletű tévedések 1. – közhasznú tevékenység vs közhasznú szervezet

Nemrég ismét hallottam ezt a hírt civil szervezetektől, hogy az a civil szervezet, amelyik nem közhasznú, nem fogadhat személyi jövedelemadó 1 %-os felajánlásokat. Ez egyszerűen nem igaz, a közhasznú civil szervezetek és a nem közhasznú civil szervezetek is fogadhatnak 1 %-os felajánlást.

Köszöntő

Kedves Látogató! Örülünk, hogy eljutott ide és kíváncsi arra, amivel mi legjobb tudásunk szerint foglalkozunk. Szeretjük a munkánkat és ezen a helyen alkalmunk van beszámolni néhány érdekesebb esetről, természetesen úgy, hogy semmilyen módon ne lehessen beazonosítani ügyfeleinket.