Közkeletű tévedések 1. – közhasznú tevékenység vs közhasznú szervezet

Nemrég ismét hallottam ezt a hírt civil szervezetektől, hogy az a civil szervezet, amelyik nem közhasznú, nem fogadhat személyi jövedelemadó 1 %-os felajánlásokat. Ez egyszerűen nem igaz, a közhasznú civil szervezetek és a nem közhasznú civil szervezetek is fogadhatnak 1 %-os felajánlást.

A közkeletű és igen elterjedt tévedés oka, hogy sokan összetévesztik a közhasznú szervezetet a közhasznú tevékenységet végző (nem közhasznú minősítésű) szervezettel. A civil szervezetek (alapítványok vagy egyesületek) végezhetnek céljuknak megfelelő tevékenységeket, gazdasági-vállalkozási tevékenységet (ez ugye nem lehet a civil szervezet elsődleges célja), végezhetnek területileg kötötten vagy sem, végezhetnek közcélú tevékenységet, stb. A közhasznú tevékenység olyan a létesítő okiratban megjelölt közfeladat érdekében végzett tevékenység, amely egyúttal hozzájárul a “társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez” (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 20. pontja). A közhasznú tevékenység a cél szerinti tevékenységnek része (és nem része a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek).

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról (az 1 %-ról) szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint kedvezményezettnek minősül (azaz fogadhat 1 %-os felajánlást) az az egyesület vagy az az alapítvány, amelyiket a magánszemély (tehát, aki a felajánlást teszi) rendelkező nyilatkozata évének első napját megelőzően legalább két évvel korábban nyilvántartásba vett a bíróság

ÉS

nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez (és a létesítő okirata egyébként más feltételnek is megfelel).

Tehát NEM közhasznú, hanem közhasznú tevékenységet végez.

Megosztás

Facebook
Twitter
Nyomtatás
E-mail

További cikkek