Közlekedési szabálysértés, közigazgatási eljárás, objektív felelősség, hogy is van ez?

A napokban több helyen is olvasható volt, hogy Németországban egy autóst jelentősen megbüntettek, mert a gyorshajtásról készített felvételen a volán mögött a sofőr középső ujjának jelzésével egyértelműsítette, hogy mi a véleménye a róla felvételt készítő kameráról. Azon túl, hogy meglepőnek tűnik az eset, hiszen Németországban a véleménynyilvánítás éppúgy alapjog, mint hazánkban, és ilyen jogcímen nem szabhatna ki bírságot a rendőrség, érdemes megvizsgálni, hogy a rendőrség általi bírságolásnak milyen jogi keretei vannak Magyarországon és mire érdemes odafigyelni.

A közlekedési szabályok be nem tartása kapcsán megkülönböztetünk háromféle eljárást. Az egyik a közigazgatási eljárás, a másik a szabálysértési eljárás, a harmadik a büntetőeljárás. A büntetőeljárással nem foglalkozunk. A szabálysértési eljárás és a közigazgatási eljárás közötti különbség sok egyéb mellett az, hogy a közigazgatási eljárás során az eljáró szerv az ún. objektív felelősség elve alapján is bírságolhat. A szabálysértési eljárásnál ez nincs így. Ennek eseteit és lehetőségeit viszont jogszabályok rendezik: ne gondoljuk, hogy a rendőrség kénye-kedve szerint alkalmazza az objektív felelősséget, mert mondjuk az a számukra kényelmesebb bírságolási pozíciót tesz lehetővé.

Vegyünk néhány egyszerű példát:

A gyorshajtást követően a rendőrség levelet küld, melyben tájékoztat a közigazgatási eljárás megindításáról és a bírságról. A vonatkozó jogszabályok alapján a gyorshajtásos esetek az objektív felelősséget alkalmazza, a biztonsági övvel kapcsolatos szabály megsértése esetén ugyanakkor csak azzal szemben szabhat ki bírságot, aki a szabályt megsértette (és az eljárás ebben az esetben is közigazgatási eljárás).

Ebből az következik, hogy pl. a biztonsági övvel kapcsolatos szabályszegés esetén a közigazgatási eljárás keretében a rendőrségnek bizonyítania kell azt, hogy ki sértette meg a szabályt (a szabályok megszegésének eseteit külön-külön rögzíti a közlekedési törvény). Más kérdés, hogy ha a rendőrség megállítja az autóst, jogosult a be nem kötött biztonsági öv miatt helyszíni bírságot kiszabni (az övre vonatkozó vagy a gyorshajtással kapcsolatos szabály megsértése esetén viszont más – pl. a katasztrófavédelmi hatóság, a közlekedési hatóság vagy a közterület-felügyelet – nem jogosult a bírságolásra, csak a rendőrség).

A szabálysértési eljárás ezzel szemben mások mellett pl. akkor indítható, ha a szabálysértő tiltott helyen várakozik, azaz tilosban parkol (legyen az tábla által tiltott várakozni vagy megállni tilos tábla vagy mozgáskorlátozott helyen jogosulatlanul történő parkolás esete). A szabálysértési esetekben ugyanakkor szintén nincs objektív felelősség, tehát – a fenti két esetben – a rendőrségnek (vagy a közterület-felügyeletnek) meg kell jelölnie, hogy ki az eljárás alá vont személy és hogy az a személy milyen szabálysértést (és annak a körülményeit, tehát: mikor, hol, stb.) követett el, és ez alapján szabja ki a bírságot (ugyanakkor ezt bizonyítani kell), és nem bírságolhatja meg az üzembentartót.

Minden ilyen esetben érdemes tehát megfontolni a bírsággal kapcsolatos álláspontunkat, a bírsággal szembeni esetleges jogorvoslati lehetőséget. A bírságoló hatóság az egyedi körülményekre sosem lehet figyelemmel és ugyan méltányosságot nem gyakorolhat, viszont nem kizárt, hogy a bírságolás során hibát követ el. Ezeket a hibákat kifogásolhatja az, akit megbírságoltak, sokszor eredményesen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.