Közterület-használat és elbirtoklás

A közterület-használat és az elbirtoklás esete, avagy mi történik akkor, ha a közterület tulajdonosa, pl. valamely állami szerv vagy önkormányzat egyszercsak közterület-használati díjat követel egy olyan terület használatáért, amit a vállalkozás sajátjaként használ (évek óta).

A fenti eset gyakran fordul elő és bármelyik fél hanyagsága (vagy akár rosszhiszeműsége) miatt is kialakulhat. Azt hinnénk, hogy a megítélése ezeknek a jogviszonyoknak egyszerű, valójában ugyanakkor nem az. A nagy szervezetek sajátja, hogy sok esetben „elfeledkeznek” egyes jogviszonyokról. Ezért alakulhat ki olyan helyzet, hogy valakitől öt évre visszamenőleg követel pl. egy önkormányzat telekadót vagy esetünkben közterület-használati díjat. Amikor viszont visszamenőleg követel közterület-használati díjat a közterület tulajdonosa, a használó sokszor csodálkozik: „ezt a területet, amióta az eszemet tudom, mi használjuk, hangzik sokszor. Tipikusan ilyenek a „senki földje” területek, melyek valamilyen vállalkozó épülete előtt helyezkednek el, de láthatóan még nem a közút részei, sokszor a vállalkozás ügyfelei parkolnak oda, sokszor a vállalkozás lekeríti azt, sokszor akár valóban használja, térkövezi, gondozza, stb.

Sokakban felmerül az érveik alátámasztására az elbirtoklás jogintézményének alkalmazása. A másik oldal azonnal rávágná, hogy közterület elbirtoklása fogalmilag kizárt, tekintettel arra, hogy a közterület korlátozottan forgalomképes törzsvagyon része, és így nem képezheti tulajdonszerzés tárgyát. Amellett, hogy az elbirtoklásnak konkrét feltételei vannak, melyeket e helyütt nem fejtünk ki, a helyzet nem ennyire fekete-fehér. Először is tisztázni kell, hogy a szóban forgó terület közterület-e vagy valamilyen más, közforgalom számára nyitva álló terület. Tisztázni kell azt is, hogy a területnek mi a jogi státusa a tulajdoni lapon, illetve a térképvázlaton (sokszor a földhivatali térképek sem egyeznek a valósággal). Meg kell vizsgálni azt is, hogy a használó mennyire régóta használja és valóban sajátjaként használja-e a területet. Ne feledjük, hogy a közterület tulajdonosának sem elegendő pusztán a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényre hivatkozni, tekintettel arra, hogy annak nincs visszaható hatálya (ezt az érvelést a Kúria is megerősítette).

Miután ezeket a kérdéseket tisztáztuk, jöhet a bizonyítás, jelesen a törzsvagyoni státus igazolása, illetve a tizenöt éve tartó, háborítatlan, folyamatos, sajátként történő birtoklás igazolása.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.