Milyen új szabályokat hoz a webhoszting (tárhely-, felhő-) szolgáltatóknak a DSA rendelet?
Korábban foglalkoztunk azzal, hogy mit jelent valamennyi közvetítő szolgáltatóra nézve a DSA rendelet 2024 eleji hatályba lépése.
Ebben a posztban kifejezetten azt mutatjuk be, hogy a webhoszting szolgáltatók milyen új szabályokkal szembesülnek a DSA rendelet alapján.
A DSA rendelet legnagyobb reflektorfényt kapó szabályozása az órisáplatformokra vonatkozik, mindenki azt várja, hogy hogy regulázza meg a mamut techcégeket az Európai Unió. Sőt, a rendelet a legtöbb részében egyenesen kiveszi a mikro- kis és középvállalkozásként működő közvetítő szolgáltatókat a hatálya alól, lásd pl az átláthatósági jelentéstételi kötelezettséget.
Az viszont vaskos félreértése a rendeletnek, hogy minden webhoszting szolgáltató „hátradőlhet”, mondván, hogy rájuk úgysem vonatkozik a DSA rendelet. Ez olyannyira nem igaz és olyan kevés szó esik erről, hogy ez szektorszinten okozhat komoly meglepetéseket és kellemetlenséget, ha a szolgáltatók nem készülnek fel erre időben.
A DSA rendelet egyik szakasza kifejezetten a tárhelyszolgáltatókra vonatkozó új szabályokat rendezi egybe. A tárhelyszolgáltatók közé a DSA rendelet alkalmazásában a felhőszolgáltatókat is bele kell érteni.
Az új szabályok a következők:
A. bejelentés
a szolgáltatóknak újfajta bejelentési mechanizmusokat kell bevezetniük: ezeknek az a célja, hogy a konkrét, jogellenes tartalomnak minősülő információkat bejelenthesse bárki.
- A rendelet kiemeli, hogy ezeknek a „mechanizmusoknak” felhasználóbarátnak kell lenniük. A felhasználóbarát mechanizmusnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a bejelentő részletes indokolást küldjön a szolgáltatónak annak érdekében, hogy megállapíthatóvá váljon a jogsértés, hogy megállapítható legyen az URL, a bejelentő címe, stb, tehát hogy azonosíthatóvá és konkréttá váljon a panasz.
- Itt jön a dolog jogi rákfenéje, ugyanis a DSA rendelet megfordítja a felelősséget. Amennyiben valaki ilyen módon jelenti be ugyanis a jogellenes tartalmat, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy a szolgáltató tudomást szerzett a jogellenes tartalomról (hiszen a felelősségtől úgy mentesülhet, hogy ha igazolni tudja, hogy nincs tudomása a jogellenes tartalomról)
- Innentől elindul a lavina, a szolgáltatónak foglalkoznia kell a bejelentéssel (nem automatizált módon), és döntést kell hozniuk
B. indokolás
A szolgáltatóknak egyértelmű és konkrét indokolást kell nyújtaniuk, ha valamely információ jogellenes tartalommal érintett vagy az nem felelt meg a szerződési feltételeiknek és emiatt a saját előfizetőjükkel szemben retorziókat alkalmaznak (a retorziók lehetnek a láthatóság korlátozása, akár a tartalom eltávolítása, a hozzáférés megszüntetése, a tartalom hátrasorolása, a pénzkifkizetések felfüggesztése vagy megszüntetése, de akár a szolgáltatásnyújtás komplett megszüntetése is).
C. bűncselekmények gyanúja
Illetve a szolgáltatónak be kell jelentenie a bűcselekmény gyanúját is.
Talán a legfontosabb és legnehezebben kezelhető új szabály az, hogy a webhoszting szolgáltató nem zárhatja ki könnyen a felelősségét, ahogy eddig a hazai szabályozás alapján (mintegy feltéve a kezét), hogy “én nem tudtam, hogy milyen információnak a továbbítását segítettem elő, mert az információ tartalmát nem ismertem”. Ugyanis mostantól – a bejelentés alapján, melynek lehetőségét ő maga köteles kialakítani – úgy tekinti a jog, hogy márpedig ismeri a tartalmat, amit – legalábbis – vizsgálni köteles.
Mindezeket egybevéve egy átlagos magyarországi webhoszting szolgáltatóra olyan mennyiségű és minőségű új szabály és olyan új szabályok kialakításának a kötelezettsége esik rá, amit megfelelő felkészülés nélkül nehezen fognak tudni kezelni.
